Csend Kulturális Egyesület
2022. szeptember 2-án két előadást hallgathatott meg a szép számban megjelent közönség a Bérci házban. A két előadásra a „Mindennapok a római kori Pannonia provinciában III.” című programban hangzott el. A két ppt-s előadást a dunaújvárosi Intercisa Múzeum régész-muzeológus munkatársai tartották.
Buza Andrea Mágia a római korban címmel tartotta meg az első előadást. Először a mágia szó jelentését tisztázta, bemutatva annak görög eredetét, majd a mágusokra is kitért. Ismertette azon korai római időszakot, amikor a mágiát a termény ellen vetették be és akkoriban a törvény az ezáltal okozott károkozást, haszonszerzést büntette. Ezt követően beszélt a varázspapiruszokról és hulladémonokról, majd a mágiák típusairól (pl. a szerelmi mágiáról). Ezután a császárkor tipikus amulettjeiről, a vésett féldrágakőből készült varázsgemmákról, amelynek számos változatát megmutatta fotókon. Ezeken képi szimbólumok, varázsigék szerepeltek, vagy éppen ima-ráolvasás értelmes szövegeit lehetett olvasni rajtuk. Beszélt a fém amulettekről, a bullákról is, amelyek Pannoniában a 2. században tűntek fel, a 3. században jóval nagyobb számban jelentek meg, egészen a római korszak végéig. Végezetül az ólomból készült vékony lemezű átoktáblákat ismerhette meg a közönség, amelynek célja más személy, állat cselekedeteinek, egészségének és egyéb helyzeteinek negatív befolyásolása volt természetfeletti eszközökkel. Egy nézői kérdésre válaszul elhangzott, hogy az ókori egyiptomiak átokszövegivel ellentétben, nem más városok, városállamok, hanem kimondottan személyek ellen irányultak.
A második előadás Keszi Tamás tartotta A MIthrasz-kultusz címmel. Először ismertette a vallás szerepét a Római Birodalomban, a többisten hitet, valamint a más vallások, vallások isteneinek, vallási kultuszoknak befogadását a római hitvilágba. Sol napisten tiszteletéről is beszélt, majd a misztériumvallásokról. Megemlítette a Mithra indoeurópai eredetét, hogy eredetileg ígéretet, megegyezést, szerződést jelentett, valamint az iráni zoroasztrizmusban, Avesztaban az esküistene, a fényhozó, a Nappal azonosítható. Keszi előadásában Mithras több kultúra isteneként is bemutatásra került: hellenisztikus isten, római isten, valamint változatossága, sokszínűsége, amely az egész Római Birodalom kulturálisan sokszínű helyszínein térben és időben megjelent. Mesélt a Mithrasz-kultusz épületéről, a barlangról, mint kultuszhelyről, annak berendezéseiről és kultusztárgyairól, majd fotókkal illusztrálva megkísérelte rekonstruálni Mithras történetét, kiemelve a vízfakasztó csodáját és a víz fontosságát a kultusz szertartásain. Külön érdekesség volt annak a reliefnek a bemutatása, amelyen egy történet rajzolódott ki a csillagképek bejárásával és a reliefen való ábrázolásukkal, Mithras és Sol útját a kultusz tanain keresztül a Tejúthoz. Ismertetésre kerültek a kultusz beavatási fokozatai, amelyet freskókról, edényekről megjelenített képekkel illusztrált. Az előadáson a kultusz egyéb rítusai is szóba kerültek, valamint a közösség élete, egyes személyek, vezetők, tagok funkciói és feladatai. Végezetül részletes bemutatásra került a Mithrasz-kultusz alkonya, amelyet az egyistenhitű kereszténység szorított ki, majd a kereszténység államvallássá tétele mérte rá a végső csapást. A tovább élő Mithrasz kapcsán beszélt arról, hogy milyen egykori szokások, tárgyak éltek tovább a kereszténységben és annak liturgiáiban.
A nagyközönség két roppantul élvezhető és számos újdonsággal szolgáló ismerettel gazdag előadást hallgathatott meg, amely a mai vészterhes időkben is tanulságul szolgálhat. Ezúton megköszönjük az előadóknak színvonalas előadásuk megtartását, a közönségnek, hogy bennünket választottak ezen a délutánon és Baja Város Képviselő-testületének Kulturális, Köznevelési és Ifjúsági Bizottságának, hogy nagylelkűen, negyvenötezer forintos támogatásban részesítette kulturális programunkat, amely által színvonalas eseményt biztosíthattunk a megjelent közönség részére.
-albertiván-
