Csend Kulturális Egyesület
A Csend Kulturális Egyesület elnöke Albert Iván tartott előadást, 2023. december 14-én, a Mozgáskorlátozottak Dél Bács-Kiskun megyei Egyesületénél. A Lépjünk fel a gyűlölet ellen! II. című pályázat keretében hangzott el az előadás, A modern kori antiszemitizmus a vérvádperek és pogromok árnyékában címmel. Azért is fontos volt a fenti témakör körbejárása, mert mindkét egyesület aktívan küzd a kirekesztés különböző formái ellen, valamint a pályázat benyújtása óta sajnos aktualitással is bír, az október elején Izrael ellen elkövetett brutális terrortámadás végett.
Az előadó a ppt-s anyag címlapjára is zsidók elleni antiszemitizmus és pogromok áldozatait tette ki, Alfred Dreyfus és három elrabolt izraeli hölgy személyében. Az előadás elején az antiszemitizmus jelenlétét emelte ki, a 2023. október 7-i izraeli tömegmészárlás kapcsán.
Először az antiszemitizmus fogalmát és annak típusait ismertette, majd szólt a fajelmélettel és az eugenikával kapcsolatos összefüggésekről.
Az előadó ismertette a legfőbb, ókori gyökerekkel bíró diaszpórákat, majd a zsidóság két fő ágát, az askenázikat és a szefárdokat. Bemutatta a zsidóság elleni középkori kirekesztés fő okait és formáit. A 19. század utolsó harmadában megjelenő politikai antiszemitizmus főbb alakjaival is megismertette a közönséget.
Három fontos pert mutatott be az előadó, amelyek az antiszemitizmus társadalmi felkorbácsolásához és antiszemita mozgalmak megjelenéséhez vezettek. Az egyik a Magyarországot megosztó, 1882-83-as tiszaeszlári vérvádper volt, amely Nyíregyházán a vádlottak felmentésével végződött. A másik a franciaországi Dreyfus-ügy, amely az országot másfél évtizedre ketté osztotta. Dreyfust először életfogytiglani börtönre ítélték, amelyet a fegyenctelepként funkcionáló Ördög-szigeten kezdett meg, de később felmentették, visszakapta a rangját és Becsületrenddel is kitüntették. A harmadik az 1913-as kijevi vérvádper ismertetése volt, amelyhez az előadó forrásként korabeli bajai újságcikket is felhasznált.
Ezt követően az előadó a pogromok ismérveit mutatta be, kezdve a magyarságot érintő marosvásárhelyi, 1990-es fekete márciussal. Ezt követően az előadó kiemelte az 1938-as Kristályéjszakát annak tragikumait a náci Németországból. Irakból az 1941-es, FARHUD néven hírhedté vált pogromról beszélt, Észak-Afrikából pedig a szintén hírhedté vált 1945. novemberi, Tripolit és környékét érintő mészárlásokat emelte ki.
Ezt követően a bajai zsidóság történetére is kitért az előadó, saját temetői fotókkal is illusztrálva 1848/49-ben harcoló zsidó személyeket, kiemelte Dr. Epstein Dávid orvostudor szerepét és munkásságát. Saját fotókkal illusztrálta az első világháború során elesett bajai zsidó származású katonák részvételét. Ezután Dr. Róna Dezső kórházigazgató életrajzát vázolta fel, kiemelve a szélsőjobboldali Virradat című újság elleni perét és meghurcolását, majd bemutatta miként vonult nyugállományba a fajvédő törvények végett és adományozta szanatóriumát Baja városának.
Az előadó ismertette a napjainkban is burjánzó új típusú antiszemitizmus okait ismérveit és főbb jelmondatait, amelyek az Izrael-ellenesség különböző formáiban nyilvánulnak meg. Ezt követően az előadó saját felvételeket mutatott be három auschwitzi látogatásáról.
Ezután az előadó rátért a Fekete szombatra, 2023. október 7-re, amikor a Hamasz terroristái 1200 fő, főként civil áldozatot gyilkoltak meg nagyrészt otthonaikban, egy zenei fesztiválon és katonákat állomáshelyeiken. Kitért arra is, hogy 240 túszt raboltak el Gázába. Térképeken mutatta be egyrészt a támadások helyszíneit (Re’im Supernova Fesztivál, kibucok, őrállomások) és az Izraelt támadó országokat és proxi terrorszervezeteiket. Az előadás elején felvillantott három hölgy sorsára is fény derült. A fesztiválról elrabolt 22 éves Shani Louk német-izraeli tetováló művésznőről közölt videókat és beszélt brutális haláláról és lefejezéséről. Videót közölt a 19 éves Noa Marcianó szakaszvezetőnőről, aki őrhelyéről sebesülten hurcoltak el, majd kivégezték a sifai kórház területén. Bemutatta a 25 éves egyetemista Noa Argamani ikonikussá vált videóját, akit a fesztiválról motoron raboltak el és azt kiabálta a motorról: Ne ölj meg… Az előadás végén az előadó egy emlékvideót mutatott be, amelyen a Supernova Fesztiválon szórakozó fiatalok láthatók, akik néhány órával később halottak voltak, vagy elrabolták őket.
Az előadás résztvevői áttekintést kaphattak a zsidóság történetéből közel másfélezer évről, az antiszemitizmus emberi butaságra épülő kibontakozásáról és virágzásáról, perekről, a mára már a babonaság kategóriába űzött vérvádakról, a brutális pogromokat elszenvedő zsidó közösségekről és közelmúltban terrortámadást elszenvedett Izrael Állam sok-sok ártatlan áldozatáról.
-albertiván-
