Csend Kulturális Egyesület
2022. március 18-án Dr. Bebesi György történész „Az orosz vérvádper, a Bejlisz ügy” címmel tartott érdekfeszítő, színvonalas ismeretterjesztő előadást a Csend Kulturális Egyesület szervezésében. A programra a bajai Bérci Házban került sor.
Az előadásban röviden is mertette a később vérvádnak feltüntetett esetet. Egy tizenkét éves kijevi kisfiú brutális meggyilkolása lázban tartotta egész Oroszországot. Az előadó az orosz Dreyfus-ügyként aposztrofálta a Bejlisz ügyet, amely gyakorlatilag nem is s gyilkosságról, hanem a reformpártiak és a szélsőjobbos, mélyen antiszemita feketeszázak közötti összecsapásról szólt. Tulajdonképpen a feketeszázak a Bejlisz ügy vérváddá való felkarolásában szerettek volna utólagos bizonyítékkal szolgálni korábbi pogromjaikra, amelyeket az orosz zsidósággal szemben követtek el.
Bebesi ennek történelmi, társadalmi hátterét mutatta be. Ismertette röviden a japán-orosz háború oroszok általi katonai vereségét, majd az 1905-ös orosz forradalmat, valamint a cári Oroszország felülről történő alkotmányos monarchiává való átalakulását. A forradalom után létrejött Dumákról, valamint Sztolipin miniszterelnök életéről, óvatos, de a modernizáció irányába mutató reformjairól is beszélt, majd kijevi meggyilkolásának körülményeiről.
A nyomozás és a per kapcsán szó esett az orosz rendőrség és az igazságszolgáltatás reformjairól, modernizációjáról. Arról, hogy az orosz rendőrség modernizálása (ujjlenyomat, fotó-nyilvántartás stb.) mennyire hatással volt a nyomozás módszereinek korszerűségére, a tények feltárására. Arról is beszélt, hogy mind a reformpártiak, mind pedig a szélsőjobbos feketeszázak milyen nyomást helyeztek az ügyben eljáró hatóságokra. Szóba került, hogy a perben az amerikai esküdtek mintáját követő ülnökök döntöttek, amelynek társadalmi hátterét is bemutatta.
Végezetül az ítéletet is ismertette Bebesi, amely kettős eredményt hozott. Az egyik kérdés az volt, hogy a gyermek áldozatot becsalták-e az ominózus gyár területére és nagy szenvedések közepette, vérvesztéssel járó sebeket ejtettek-e rajta meggyilkolásakor? Az ülnökök válasza erre a kérdésre igen volt. A másik kérdés az volt, hogy a vádlott Mendem Bejlisz bűnös volt-e, ő követte-e el a gyilkosságot? Erre a kérdésre az ülnökök nemmel válaszoltak. Így mind a feketeszázak, mind pedig a reformerek és Bejlisz támogatói győztesnek érezték magukat és az általuk képviselt nézőpontokat látták megindokolva.
A per kimenetele még a sztolipini reformok igazságszolgáltatásra gyakorolt pozitív, modernizációs eredményének volt a kézzelfogható bizonyítéka. Az igazságszolgáltatásban hozott reformok mind a nyomozás, mind pedig a per során igazolódtak. Bebesi előadásában bemutatta a roskadozó, végnapjait élő cári monarchia politikai, társadalmi hátterét, valamint azt, hogy miként válhat egy ártatlan ember, főként, ha zsidó származású bűnbakká, a politikai nézetek és a 19. század utolsó harmadában megerősödött politikai antiszemitizmus játékszerévé.
-albertiván-
A program a NEAO-KP-1-2021-2-000449 azonosítószámú, Csend-élet V. című pályázat keretében valósult meg.
Ezúton köszönetet mondunk támogatóinknak: Nemzeti Együttműködési Alap, Miniszterelnökség, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Programunk „Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával”
Az előadás támogatói:
